A digitális forradalom elválaszthatatlanul kapcsolódik a mesterséges intelligenciához (AI). A mesterséges intelligencia-technológiák a pénzügyek, az oktatás, az egészségügy és a mezőgazdaság különböző termékeinek és szolgáltatásainak sarokkövévé váltak.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási keret azonban elmaradt a technológiai fejlődés mögött. Ennek a hiányosságnak a megszüntetése érdekében az EU élen jár a mesterséges intelligenciáról szóló törvény kidolgozásában, amely a világon az első átfogó, a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályrendszer.

Mi az uniós AI-törvény?

Az uniós AI-törvény elsődleges célja, hogy egyensúlyt teremtsen a mesterséges intelligencia fejlesztésével és bevezetésével kapcsolatos lehetőségek és kockázatok között. Ehhez a mesterséges intelligencia rendszereknek a következőknek kell lenniük:

  • Biztonságos: Annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek ne jelentsenek veszélyt az emberi biztonságra vagy jólétre.
  • Átlátszó: A felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mikor lépnek kapcsolatba a mesterséges intelligenciával.
  • Nyomon követhető: A mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésének és telepítésének nyomon követhetőnek kell lennie az elszámoltathatóság biztosítása érdekében.
  • Nem diszkriminatív: A mesterséges intelligencia rendszereknek nem szabad előítéleteket fenntartaniuk vagy létrehozniuk.
  • Környezetbarát: A mesterséges intelligencia fejlesztésének figyelembe kell vennie annak környezeti hatásait.
  • Ember a hurokban: A mesterséges intelligencia rendszereket embereknek kell felügyelniük, nem pedig fordítva.

Az 1. cikkben foglaltak szerint a mesterséges intelligenciáról szóló törvény célja az „emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia” előmozdítása az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelme mellett.

A mesterséges intelligencia kockázatalapú megközelítése

A madárinfluenzáról szóló törvény kockázatalapú megközelítést alkalmaz a szabályozásban. A mesterséges intelligencia rendszereket különböző kockázati szintekbe sorolják:

  • Elfogadhatatlan kockázat: A biztonságot, az egészséget vagy az alapvető jogokat elfogadhatatlanul veszélyeztető mesterséges intelligencia-rendszerek betiltásra kerülnek. Ide tartoznak az emberi viselkedést manipuláló rendszerek, a szociális pontozás és a valós idejű távoli biometrikus azonosítás (pl. arcfelismerés).
  • Magas kockázat: A magas kockázatú mesterséges intelligencia rendszereket szigorú forgalomba hozatal előtti értékelésnek és folyamatos felügyeletnek vetik alá. Ebbe a kategóriába tartoznak a kritikus infrastruktúrákban, az oktatásban és az uniós biztonsági irányelvek hatálya alá tartozó termékekben használt mesterséges intelligencia.
  • Korlátozott kockázat: A korlátozott kockázatú mesterséges intelligencia rendszerekre átláthatósági követelmények vonatkoznak, amelyek biztosítják, hogy a felhasználók tisztában legyenek azzal, hogy a mesterséges intelligenciával interakcióba lépnek. A generatív mesterséges intelligencia, mint például a ChatGPT, ebbe a kategóriába tartozik.
  • Minimális vagy kockázatmentes: A minimális vagy kockázatmentes mesterséges intelligenciával működő rendszerekre kevés, vagy egyáltalán nem létező szabályozási korlátozás vonatkozik.

Főbb rendelkezések és következmények

  • Generatív mesterséges intelligencia: A szöveg, kép vagy más médiatartalom generálására képes mesterséges intelligencia modelleknek, mint például a ChatGPT, kötelesek lesznek nyilvánosságra hozni, hogy a tartalom mesterséges intelligencia által generált, és megakadályozni az illegális tartalom generálását.
  • Biometrikus adatok: A biometrikus adatok, például az arcfelismerés használata szigorúan szabályozott lesz, a valós idejű távoli biometrikus azonosítás általában tilos lesz nyilvános helyeken.
  • Adatkezelés: A törvény hangsúlyozza a magas minőségű adatok fontosságát a mesterséges intelligencia rendszerek képzéséhez, és foglalkozik az adatvédelemmel és adatbiztonsággal kapcsolatos kérdésekkel.

Az uniós AI-jogszabály jelentős előrelépést jelent a mesterséges intelligencia globális irányítása terén. Az EU kockázatalapú megközelítéssel, valamint az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és az emberi felügyeletre összpontosítva kívánja biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása felelős és etikus módon történjen. A mesterséges intelligencia folyamatos fejlődésével valószínűleg a szabályozási környezet is tovább fog változni.